8
A muzsika hangja
Howard Lindsay - Russel Crouse - Richard Rodgers - Oscar Hammerstein:
Muzsika hangja - musical
A Pannon várszínház előadásában.
Viac
Kúpte si vstupenku
Podujatie
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: sobota, 13. august 2011, 20:00
A muzsika hangja világhírű musical. Hírnevét, értékét mindenekelőtt az adja, hogy a slágerré vált dalokon és szerethető hősein kívül máig megdöbbentően erős társadalmi-történelmi mondanivalót hordoz.
Az 1930-as évek második felében, Ausztriában, az Ansluss, Ausztria német megszállása idején játszódik a történet, egy hétgyerekes, anya nélkül maradt családban. Az apa magas rangú katonatiszt, a polgári értékek és becsület megtestesítője, ám a gyermekek rázúdult nevelésével sehogyan sem tud megbirkózni. A nevelőnők is naponta váltják egymást, mígnem felbukkan a környékbeli apácazárdából egy bohókás, a muzsika, a természet- és emberszeretet bűvöletében élő fiatal lány. Míg a játékos, a gyerekek különböző személyiségére és életkorára is különösen figyelmes lány megtölti igazi családi hangulattal, humorral, játékkal a kastélyt, a magánélet fordulata, a német megszállás és a fasiszta hatalomátvétel választásra kényszeríti az apát.
Választani kell egy jóindulatú, de a gyerekekhez utat nem találó bárónő és az ifjú nevelőnő között, és választania kell, hogy szerepet vállal-e az új hatalomban vagy elmenekül. Az igazi érzelem, az emberi tartás és humanista meggyőződés a nehezebb útra kényszeríti. Ám a muzsika hangja, a humor, a játékos ötletesség ezúttal is megoldást kínál: miközben a salzburgi játékokon fellépő családi produkciót adja elő az apa, a lány és a hét gyermek, a befejező dal dramaturgiája /az aludni térő gyerekek fokozatos búcsúzása, majd eltűnése/ lehetőséget kínál a szökésre.
A darab csúcspontja a fesztivál fellépésen az apa által megszólaltatott, a humánus világ és a hazaszeretet nevében fogant allegórikus dal, melyet a közönség vele együtt énekel a horogkeresztes legények sorfalában, a birodalmi színpadkép környezetében.
A zene, a játék, a gyermeki tisztesség, a kedvesen ironikus humor, az emberi tartás áll szemben az ordas eszmékkel, a napjainkig is létező, a megkülönböztetést a kirekesztést, a diktatúrát képviselő erőkkel.
A darab a legtermészetesebb szinten éri el célját, úgy orientál a társadalmi és emberi értékek felé, hogy szórakoztat, könnyed befogadást nyújt.
Valódi családi színház, ahol felnőtt, gyermek együtt izgulhat és választhat, együtt lelheti örömét a zene, a játék, a művészet szépségében és erejében.
A sokféle helyszínt egy ötletes forgó szerkezettel sikerül megoldani, ahol az apácazárda, a kastély, annak kertje, a fesztiválszínpad pillanatok alatt válthatja egymást.
Az 1930-as évek második felében, Ausztriában, az Ansluss, Ausztria német megszállása idején játszódik a történet, egy hétgyerekes, anya nélkül maradt családban. Az apa magas rangú katonatiszt, a polgári értékek és becsület megtestesítője, ám a gyermekek rázúdult nevelésével sehogyan sem tud megbirkózni. A nevelőnők is naponta váltják egymást, mígnem felbukkan a környékbeli apácazárdából egy bohókás, a muzsika, a természet- és emberszeretet bűvöletében élő fiatal lány. Míg a játékos, a gyerekek különböző személyiségére és életkorára is különösen figyelmes lány megtölti igazi családi hangulattal, humorral, játékkal a kastélyt, a magánélet fordulata, a német megszállás és a fasiszta hatalomátvétel választásra kényszeríti az apát.
Választani kell egy jóindulatú, de a gyerekekhez utat nem találó bárónő és az ifjú nevelőnő között, és választania kell, hogy szerepet vállal-e az új hatalomban vagy elmenekül. Az igazi érzelem, az emberi tartás és humanista meggyőződés a nehezebb útra kényszeríti. Ám a muzsika hangja, a humor, a játékos ötletesség ezúttal is megoldást kínál: miközben a salzburgi játékokon fellépő családi produkciót adja elő az apa, a lány és a hét gyermek, a befejező dal dramaturgiája /az aludni térő gyerekek fokozatos búcsúzása, majd eltűnése/ lehetőséget kínál a szökésre.
A darab csúcspontja a fesztivál fellépésen az apa által megszólaltatott, a humánus világ és a hazaszeretet nevében fogant allegórikus dal, melyet a közönség vele együtt énekel a horogkeresztes legények sorfalában, a birodalmi színpadkép környezetében.
A zene, a játék, a gyermeki tisztesség, a kedvesen ironikus humor, az emberi tartás áll szemben az ordas eszmékkel, a napjainkig is létező, a megkülönböztetést a kirekesztést, a diktatúrát képviselő erőkkel.
A darab a legtermészetesebb szinten éri el célját, úgy orientál a társadalmi és emberi értékek felé, hogy szórakoztat, könnyed befogadást nyújt.
Valódi családi színház, ahol felnőtt, gyermek együtt izgulhat és választhat, együtt lelheti örömét a zene, a játék, a művészet szépségében és erejében.
A sokféle helyszínt egy ötletes forgó szerkezettel sikerül megoldani, ahol az apácazárda, a kastély, annak kertje, a fesztiválszínpad pillanatok alatt válthatja egymást.
Naša ponuka
Műsor: E. Berlioz: Fantasztikus szimfónia, op. 1 49’ Műsorvezető: dr. Szabó Balázs Vezényel: Hontvári Gábor
Győri Filharmonikus Zenekar Nyáresti koncert sok humorral és vidámsággal. Operettrészletek csendülnek fel Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Fényes Szabolcs, Ábrahám Pál és mások műveiből. Közreműködik: Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Dolhai Attila, Laki Péter és a Győri Filharmonikus Zenekar. Vezényel: Silló István
Győri Filharmonikus Zenekar Műsor: Bartók B.: II. hegedűverseny, BB 117 36’ *** J. Brahms: IV. (e-moll) szimfónia, op. 98 39’ Közreműködik: Kelemen Barnabás - hegedű Vezényel: Andreas Ottensamer
Upozornenie! Časový limit na nákup čoskoro vyprší!
odhadovaný zostávajúci čas:
00:00
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.